nem meglepő, de az eddig elmondott “technikákat” pakolom egybe és használom kedvemre.
meditációnak hívom, de nem a megnyugvást keresem, gondolj csak az oldal címére.
ennek ellenére vannak benne nyugodt periódusok, amolyan nyugvópontok, de ezek nem sokáig tartanak, és hamar tovább “dolgozom”, de jó ezekhez visszatérni, időnként átgondolni a dolgokat.
ilyen volt, amikor megtapasztaltam a végtelen érzését, vagy amikor megállítottam az időt, és persze a 7 univerzum is hasonló volt.
emlékezz vissza ugye jópárszor mondtam, hogy minden fontos pillanatot ments el magadban, nekem is megvannak ezek a mentések, így ezeket bármikor nagyon gyorsan elő tudom hívni.
bekapcsolom az zen.ét.
mindig az első energia körrel kezdem, mert ez a mi jelenlegi szintünk, és mivel rengeteget gyakoroltam, amikor elkezdem kigondolni, akkor az első pontból egyszerre megvan az egész kép az energiavonalakkal együtt, hiszen az első pillanattól kezdve tudom, hogy mit akarok megalkotni az elmémben.
ezzel egyidőben a 7 univerzum szerkezetet is elképzelem, ez a vár (a tér), amiben mozgunk.
ezután már csak finomítások vannak, hogy mondjuk beállítom a nap pozícióját, de ez csak szőrözés, hiszen a repülő csakrák “módszerrel” és a geometriát használva, teljesen mindegy hol van a Nap a meditációban.
méretezés, na ez érdekes, mert a Nap böhöm nagy, de ez az elmében nem kell, hogy irdatlan legyen, én vagyok irdatlan, a fejlődés következő szakasza, az élet fájának gyümölcse, aki használja a rendszert, amit ki tudja honnan kaptunk.
emlékezz vissza a fúzióra, az agyadban lévő napszerű energiaközpontra, ami csak egy pont, de hatalmas energiákat generálhatsz általa.
szóval a Nap és Föld is kisebb, de az elmém és középen a szívcsakra nagyobb, mert ott adom le az energiát.
nem használok minden csakrát, vagyis használom, de tudatosan csak a kundalini közben gondolok az összesre.
kundalini energiát megerősítve keresek egy olyan csatornát (régebben a tv-n, nyilván most youtubeon és twitchen), ahol egy jó csaj mixel élőben, és ha van, akkor mellé valami beszélgetős műsort.
persze egy olimpia vagy vb az elsőbbséget élvez, mert nagyon sok embert tudok elérni közben, de mivel mostanra már 6 monitorom van, így több csatornát is össze tudok kapcsolni.
a zenéből áradó energiát átirányítom a többi műsorba és ezek között létrehozok egy állandó áramlást.
ilyenkor hívom elő a csillagjegyeket, de nem a többieket, hanem a saját mérleg mivoltomat, ez gondolatban segít kiegyensúlyozni az energiát.
minden ilyen apró jelkép erősíti a meditáció erejét, mert a jelképekhez gondolatokat kapcsolhatsz, így azokat könnyen eléred.
még egy keveset a nőkről.
nagyon fontosak számomra, annak ellenére, hogy nagyon régóta egyedül vagyok, de szerintem számítanak az olyan dolgok, mint a teremtés (mármint másoknak és így nekem is) vagy csak a szavak, hogy man, wo|man, olyan mintha a nő ránk épülne, mindazt tartalmazza, amik mi vagyunk, de valamivel mégis több és ezzel egyébként felettünk is áll, persze csak bizonyos nézőpontból és nem létezhet nékülünk.
gondolj csak a nő másik jelentésére, én így is gondolok rá és ezek együtt szintén a meditációt erősítik.
egyébként a nő vagy bárki más, nem elég, ha jól néz ki, az is nagyon fontos, hogyan mozog vagy milyen az orgánuma.
ha bármelyik nem fekszik nekem, az megtöri a meditációt és inkább továbblépek, keresek egy másik csatornát.
megvan origó, a szerkezet, az első kör, a kundalini és persze ilyenkor már megvan az élet fája.
ezekre egyszerre is tudok gondolni, de felesleges, inkább váltogatok az állapotok között.
például, ha át akarom gondolni a dolgokat, hogy merre tovább, akkor a 7 univerzum monumentális szerkezetére gondolok, és csak a sarokpontokban áramlik az energia, nem pedig a kundalinire vagy konkrétan a nőre, aki úgyis csak elvonná a figyelmemet.
ezek nem hosszú órák vagy percek, hanem inkább csak másodpercek.
közben a szerkezetben ott vagyok én, mint shiva és a sok kezemmel, mintegy táncolva fogom a sarokpontokat és olyan, mintha egy impulzussal mozgatnám az energiátkat közöttük.
ez az elmédben létrejövő mozgás művészete, mint egy virtuális tai-chi.
ehhez nem kell shiva, de jó, ha ott van, mert így több variációt tudsz egyidőben bejárni és mivel minden gondolat egy előzőre épül, így a tai-chit is lehet upgradelni.
meditáció közben korábban sokszor gondoltam ősi mesterekre, sámánokra, mert amikor haladtam felfelé a tudat lépcsőin, nagyon sokszor olyan érzésem volt, hogy mintha valaki vagy valakik fognák a kezemet és tanítanának, miközben az utamat járom.
na szóval szól a zene, megvannak az alapok, benne vagyok az áramlásban, ilyenkor általában két dolgot csinálok.
az egyik az első kör erősítése.
nem tudom miért, de bármerre van a Nap, szeretem a jobb oldalamra helyezni a Földet meg balra, középen én és a meditációs párom, és a két tenyerem között áramlik az enegia, miközben áthalad az agyamon vagyis a neuron hálózaton.
ha ez elég erős, beleveszem a többieket is, de mint az életben mindehol itt is szintek vannak, szóval ők alacsonyabb szintre kerülnek, de ne feledd az egész meditávió fraktál alapokon nyugszik és számomra az lenne a jó, ha minél több magasabb szintű elme dolgozna az egységen.
most már mindenki, aki “jelen van” beépült a meditációmba, így elkezdem “tanítani” őket, egyfajta energia-geometria-fizika alapokon nyugvó tudásbázist próbálok átadni nekik, összesűrítve azt, amit az évek során a sok gyakorlással megtaláltam.
igen elküldöm nekik a pontot. 🙂
ennél kicsit bonyolultabb, de amúgy tényleg erről van szó.
az se igaz, hogy a többiek mindig alattam vannak, mert pont a fraktál jellegét is át szeretném adni, így bemutatom minden szögből, minden szinten, mit érzek vagy mit tudok, de azért mégiscsak kurva sokat gyakoroltam, ezért valószínű többet tudok, így legtöbbször nagyobb vagyok.
a meditációs társam kivétel, mert neki minden érzést megpróbálok átadni, sőt rajta keresztül próbálom meg elérni a többieket, mintegy a fókuszba helyezve őt.
a másik kedvenc gondolatom, amikor nagyon jó a zene és épp “hatalmas buli” van, bekapcsolom a Föld rádiót.
ez azt jelenti amire gondolsz, de a célpontja érdekes, mert ilyenkor a Földről, a Napon keresztül, a galaxisunk központjában lévő fekete lyukat célzom az energiával (összekötöm) és megpróbálok a zene nyelvén (ütemére) impulzusokkal beleírni a körülötte lévő energia mezőbe.
nyilván itt is mások a méretek, mert nem több ezer fényévre van, hanem az elmémben egy megfogható távolságra, hiszen a 7 univerzum az én vagyok, így a fekete lyuk az elmémben elérhető és módosítható, de nem szétbaszni akarom a rendszert, hiszen évmilliárdok óta jól működik, csak finoman módosítani a hullámokon.
mint amikor a bakelitbe belekarcolsz.
lehet, hogy ez az egész, csak az én elmémben létezik, de már így is jó, hiszen én közben nagyon jól érzem magam, de amúgy nagyon sok jel utal arra, hogy a dolgok többsége úgy működik, ahogy kigondoltam, megtapasztaltam.
google translate >>
it’s not surprising, but I combine the “techniques” mentioned so far and use them as I please.
I call it meditation, but I’m not looking for reassurance, just think of the page title.
nevertheless, there are calm periods, a kind of resting point, but these do not last long, and I soon continue to “work”, but it is good to return to them, to think things over from time to time.
it was like this when I experienced the feeling of infinity, or when I stopped time, and of course the 7 universes were similar.
remember, didn’t I, I said quite a few times to save every important moment in yourself, I also have these saves, so I can call them up very quickly at any time.
I turn on the music.
I always start with the first energy circle, because this is our current level, and since I have practiced a lot, when I start thinking, I have the whole picture from the first point, including the energy lines, because from the first moment I know what I want to create in my mind.
at the same time, I imagine the 7 universe structure, this castle (the space) in which we move.
after that, there are only refinements, for example I adjust the position of the sun, but this is just fluff, since using the flying chakras “method” and geometry, it doesn’t matter where the sun is in the meditation.
sizing, well, that’s interesting, because the Sun is big, but it doesn’t have to be unimportant in the mind, I am unimportant, the next stage of development, the fruit of the tree of life, who uses the system that we got from who knows where.
remember fusion, the sun-like energy center in your brain, which is just a point, but you can generate huge energies through it.
so the Sun and Earth are smaller, but my mind and the heart chakra in the middle are bigger, because that’s where I give off the energy.
I don’t use all the chakras, that is, I use them, but I only think about them consciously during kundalini.
strengthening my kundalini energy, I’m looking for a channel (in the past on TV, obviously now on YouTube and Twitch) where a good girl mixes live, and if there is one, then some talk show along with it.
of course, an Olympics or World Cup takes priority, because I can reach a lot of people during it, but since I now have 6 monitors, I can connect several channels.
I redirect the energy flowing from the music to the other programs and create a constant flow between them.
in this case, I call up the zodiac signs, but not the others, but my own balance, this helps to balance the energy in my mind.
each such small symbol strengthens the power of meditation, because you can connect thoughts to the symbols, so you can easily reach them.
a little more about women.
they are very important to me, despite the fact that I have been alone for a very long time, but I think things like creation are important (meaning for others and thus for me too) or just the words man, wo|man, it’s as if the woman is based on us, it contains everything that we are, but it is still somewhat more and thus it also stands above us, of course only from a certain point of view and cannot exist without us.
just think of the other meaning of the woman, I still think of her that way and together these also strengthen the meditation.
anyway, the woman or anyone else, it’s not enough if she looks good, it’s also very important how she moves or what her body is like.
if any one does not suit me, it breaks the meditation and I prefer to move on, looking for another channel.
there is the origin, the structure, the first circle, the kundalini and of course at this point the tree of life is already there.
I can think about these at the same time, but it’s unnecessary, I prefer to switch between states.
for example, if I want to think about things, where to go next, I think about the monumental structure of the 7 universes, and the energy only flows in the corner points, not the kundalini or specifically the woman, who would just distract me anyway.
these are not long hours or minutes, but rather just seconds.
meanwhile, I am there in the structure as shiva with my many hands, holding the corner points as if dancing and moving your energy between them with one impulse.
it is the art of movement created in your mind, like a virtual tai-chi.
you don’t need shiva for this, but it’s good if it’s there, because you can go through several variations at the same time and since every thought is based on a previous one, you can also upgrade tai-chi.
during meditation, I used to think of ancient masters and shamans many times, because when I was moving up the stairs of consciousness, I often felt as if someone or others were holding my hand and teaching me while I was walking my path.
well, the music is playing, I have the basics, I’m in the flow, in such cases I usually do two things.
one is to strengthen the first circle.
if it’s strong enough, I’ll include the others as well, but like everywhere in life, there are levels here too, so they end up at a lower level, but remember that the whole meditation is based on fractal foundations, and for me it would be good if as many higher-level minds as possible worked on the unit.
now everyone who is “present” is integrated into my meditation, so I start to “teach” them, I try to give them a kind of knowledge base based on energy-geometry-physics, condensing what I have found through many years of practice.
yes I will send them the point. 🙂
it’s a bit more complicated than that, but that’s really what it’s all about.
it’s not even true that the others are always below me, because I want to convey the fractal nature, so I present from every angle, at every level, what I feel or what I know, but I’ve practiced a hell of a lot, so I probably know more, so most of the time it’s bigger I’m.
my meditation partner is an exception, because I try to convey all my feelings to him, and I even try to reach the others through him, putting him in the focus, as it were.
my other favorite thought is when the music is really good and there is a “huge party”, I turn on Earth Radio.
it means what you mean, but its target is interesting, because in this case I am aiming (connecting) the energy from the Earth, through the Sun, at the black hole in the center of our galaxy and trying to write impulses in the energy field around it in the language of music (to the beat).
obviously the dimensions are different here too, because it is not thousands of light years away, but in my mind at a perceptible distance, since the 7 universes are mine, so the black hole in my mind can be accessed and modified, but I don’t want to screw up the system, since it has been working well for billions of years it works, just slightly modify the waves.
like when you scratch vinyl.
maybe this all exists only in my mind, but it’s still good, because I feel very good at the moment, but anyway, there are many signs that most things work as I imagined and experienced.
