az alap mozgás az egy sima forgás, miután megalkotod az első energiakört.
aztán behúzod az egyik sugarat, ami most már együtt forog a körrel (1.2|3-6-9|1.2).
amikor a negyedekbe érkezik, megduplázod (tükrözöd), így lesz egy átmérő, kicsit meghosszabítod és amikor tovább forgatod, akkor a tehetetlenségtől kialakul egy egyszerű 4 karú spirál galaxis.
minden galaxis közepén van egy fekete lyuk, így képzeljük oda, de nem azt a képességét használjuk, hogy mindent energiát magába szív, hanem átjáróként használjuk az alakzatunk túloldalára.
jo esetben a szíved tájékára pozícionáltad az origót, akkor integráljuk bele a gondolatainkba a pulzálást (szívdobogást).
az unalmas egyszerű forgást, ütemesen törd meg a pulzálással mintha egy-egy pillanatra megállna a rendszer.
a szívben mozognak a billentyűk, meg az a test motorja, akkor tegyél hozzá egy olyasmi mozgást, mint amikor a szelepek nyitnak/zárnak és mozog a dugattyú.
nem kell pont olyannak lennie, csak hasonlónak.
a szívet szokták ketyegőnek is hívni és az egyensúlyt úgy is meg tudod teremteni, hogy ide-oda mozogsz (vibrálsz), mint egy mechanikus óra szerkezete vagy le-fel, mint egy libikóka.
tik-tak.
integrálod az időt az elmédbe.
van egy alap köröd, de igazából végtelen van.
az a jó, ha ezek szinkronban vannak, két módon tutod összekötni.
mintha egy energia ékszíjjal kötnéd össze, ilyenkor a két kör egyirányba forog vagy mintha fogaskerekekkel lennének összekötve, ekkor meg ellentétes irányba mozognak.
érdemes mindkét mozgást begyakorolnod és a meditációban váltogatni a két mozgásformát, így lehet stresszelni az agyat, hogy nagyobb fokozatba kapcsoljon, meg így kevésbé unalmas.
persze ezeket a szíjjakat, fogaskerekeket, motorokat, egyebeket, nem kell látnod, csak amíg megalkotod és begyakorlod a mozgásokat.
azért jó egy ilyen általad létrehozott energiamezőben létezni, mert ha valami megtöri ezt (veszély), akkor nagyon gyorsan tudsz reagálni.
meg azért is jó ilyen, az életben is létező, energiát közvetítő vagy termelő dolgokat megalkotni és használni az elmédben, mert így soha nem unatkozol meditáció közben, ráadásul energiát tudsz kinyerni ezekből a virtuális gépekből.
kis kiegészítés:
körbenézel a természetben, az életben, tudod, hogyan működnek a dolgok, a hasonlókat csoportosítod és mindig a feladathoz válogatsz mozgásokat, de azért fel kell építened egy alapot és logikus olyan mozgásokat használnod, amilyet a természet használ nagy struktúrákban meg a kicsikben is.
figyeled a vizben a hullámokat, ahogy a szél fújja az ágakat, leveleket, ahogy megtörik a fény a prizmán, bármi jó lehet.
meg azért is kell tudnod, hogy kell ezeket használni és elhelyezni a testedben, hogy adott esetben átvedd felettük az irányítást. :))
ez amúgy csak félig vicc, sokan mondták már a világon, hogy gondolkozz nagyban, én akkor ilyen baszott nagyban szeretek gondolkodni.
mi vagyunk az evolúció csúcsa, itt van a rendszer, csak használni kell (elvileg).
bármekkorát tudok gondolni, ugye eljutottam 7 univerzumig, akkor miért ne lehetne elhinni, hogy valamelyik galaxist odébbtekertem.
ha meg nem, akkor behazudom neked, hogy de igen, és cáfolj meg. 😀
jó ezt ne vedd teljesen komolyan, de az egész “kalandom” két könyvből indult el, amit itt találsz meg és az egyikben volt, hogy ha együtt rezgünk és gondolkodunk, akkor hatalmas dolgokat tudunk megcsinálni.
nekem ez lenne a hatalmas, de már azzal is elégedett lennék, ha nem szennyeznénk a környezetet, kiírtanánk a negatív hullámokat és nyugiban, békében élnénk.
én ezt hívom level egynek.
aztán a többit meglátjuk.
jojó játék, tiki taki játék, tűzforgatók, libikóka, hinta.
ezek csak játékok, de nagyon sokat segítettek meditáció közben, amikor elképzeltem ahogy mozognak.
érted, ne kezdj bele a magasabb szintű meditációba, ha nem tudsz elég nagy dolgokat elképzelni, mert úgy nincs értelme, hiszen leszabályzod és keretek közé szorítod saját magad.
valahol már leírtam, hogy egyszer megállítottam vagy legyőztem az időt.
már minden megvolt, az élet fája, egybeolvadtam az univerzummal, de az a fránya óra még mindig ketyegett a szobában.
igazából nem is ketyegett, mert digitális volt, de teltek a másodpercek, az órak, vilogott a közepén a két pont.
néztem és tudtam, hogy valamihez nagyon közel járok, de mégis hosszú órák teltek el így (akkor ezt igazából nem éreztem), de egyszercsak kétoldalról becsúsztak a számok középre és eltüntek.
ez volt az, amit én zen érzésnek írtam le, megszüntek a hangok, semmi sem mozdult, de nem a zent éreztem, hanem, hogy legyőztem az időt.
erre alaposan rábasztam, mert ezután kb 4 órával már a zártosztályon voltam és persze nem értettem, mi a faszt keresek ott.
máig se értem.
a legdurvább, hogy olyan volt, mintha féltek volna tőlem az orvosok, hogy a gondolataimmal irányítom őket.
láttam a szemükben a félelmet és erre külön rá is kérdeztek.
édes istenem.
oké, ilyenkor napokat, heteket meditálok, megszakítás nélkül, nem eszem, keveset iszom, de én kurva jól érzem magam, csak mások szerint gond az, amit csinálok.
the basic motion is a smooth rotation after you create the first energy circle.
then you draw in one of the rays, which now rotates with the circle (1.2 | 3-6-9 | 1.2).
when it arrives in the quarters, it doubles (mirrors) so it becomes a diameter, you lengthen it a bit and as you rotate further, a simple 4-arm spiral galaxy develops from inertia.
there is a black hole in the middle of every galaxy, so imagine it, but we don’t use its ability to absorb all the energy, we use it as a gateway to the other side of our shape.
if you have positioned the origin around your heart, we will integrate pulsation (heartbeat) into our thoughts.
the boring simple rotation, breaks it with the pulsation as if the system were to stop for a moment.
the keys move in the heart and the engine of the body, then add a movement like when the valves open / close and the piston moves.
it doesn’t have to be exactly that, it’s just like that.
the heart is also called ticking, and you can create balance by moving back and forth like a mechanical clock spring strukture or up and down like a seesaw.
tik-tak.
you integrate time into your mind.
you have a basic circle, but you really have infinity.
it’s good to have them in sync, you can connect them in two ways.
as if connected by an energy belt, in which case the two circles rotate in one direction or as if they were connected by gears, then they move in opposite directions.
it is worth practicing both movements and alternating the two forms of movement in meditation, so you can stress the brain to engage in a higher degree, making it less boring.
of course you don’t have to see these belts, gears, motors, anything else until you create and practice the movements.
it is good to exist in such an energy field that you have created, because if something breaks it (danger), you can react very quickly.
and it’s good to create and use such things that exist in your life that transmit or produce energy in your mind, because that’s how you never get bored while meditating, and you can get energy out of these virtual machines.
small addition:
you look around in nature, in life, you know how things work, you group the like and you always choose movements for the task, but you still need to build a base and use logical movements that nature uses in big structures as well as small ones.
you watch the waves in the water as the wind blows the branches, leaves as the light breaks on the prism, anything can be good.
you also need to know how to use them and place them in your body to take control of them if necessary. :))
it’s only half a joke anyway, a lot of people in the world said think big, and I’m like to think very fucking big.
we are the pinnacle of evolution, here is the system, we just have to use it (in principle).
I can think of anything, I didn’t get to 7 universes, so why not believe I was moving a galaxy away.
if not, I’ll lie to you, but yes, and refute it. 😀
well don’t take this completely seriously, but my whole “adventure” started with two books, what you find here and one of them was that if we vibrate and think together, we can do huge things.
it would be huge for me, but I would be happy if we didn’t pollute the environment, write down the negative waves and live in peace and quiet.
I call this level one.
then we’ll see the rest.
yo-yo game, tiki taki game, firecrackers, seesaw, swing.
these are just games, but they helped me a lot during meditation when I imagined them moving.
you mean, don’t start a higher level of meditation if you can’t imagine big enough things because it doesn’t make sense because you are down-regulating and squeeze yourself into a frame.
I have already described somewhere that I once stopped or defeated time.
I already had everything, the tree of life, I merged with the universe, but that damn clock was still ticking in the room.
the clock didn’t really tick because it was digital, but the seconds passed, the clocks flashing in the middle of the two dots.
I watched and knew I was getting very close to something, but long hours passed that way (I didn’t really feel that at the time), but suddenly the numbers slipped in the middle from both sides and disappeared.
that was what I described as a zen feeling, the sounds stopped, nothing moved, but I didn’t feel the zen, but that I was beating the time.
I persuaded him thoroughly because after about 4 hours I was in the closed class and of course I didn’t understand what the fuck I was looking for there.
I still don’t understand.
the roughest was that it was as if the doctors were afraid of me to control them with my thoughts.
I saw the fear in their eyes and they asked for it separately.
Sweet God.
okay, i meditate for days, weeks, without interruption, i don’t eat, i drink little, but i feel fucking good, only others think what i do is a problem.